Számos ortodox egyház a húsvéti dátumot a Julián-naptár alapján veszi alapul, amely gyakran eltér a sok nyugati ország által használt gregorián naptártól. Ezért az ortodox húsvéti időszak gyakran később következik be, mint a márciusi napéjegyenlőség körüli húsvéti időszak.
Világszerte ortodox keresztények milliói, köztük Észak-Amerikában mintegy hatmillió ember tartja évente a húsvétot, más néven Pászkát. Becslések szerint több mint 250 millió ortodox keresztény él a világon. Libanonban sok ortodox keresztény húsvétkor részt vesz az egyházi liturgián, legyen az vasárnap reggel vagy éjfélkor nagy-szombat és húsvét vasárnap között. Húsvét vasárnap sok család különleges ebédet készít, dióval töltött pulykából vagy csirkéből, rizzsel tálalva. A délután barátok és családtagok látogatásával telik. Sok házban a tányéron maamoul (sütik) vannak, egyéb finomságokkal, például cukorral borított csicseriborsóval és édes mandulával.
Bulgáriában sok imádó éjfélkor a liturgia után a templomokon kívül ünnepel, Jézus Krisztus feltámadását szimbolizáló gyertyákkal. A festett tojásokat repesztik vagy törik össze, a gazdagon festett ortodox templomokat tömjénfelhők és kórusdalok töltik meg.
Görögországban a húsvét vasárnap is széles körben ünnepelt esemény. A bárányokat nyárson megpirítják. A sült bárányt Jézus Krisztus tiszteletére szolgálják, akit húsvétkor feláldoztak és feltámadt. A bárány a leghagyományosabb görög húsvéti étel. A vörösre festett tojásokat egymás közt repesztik, és annak a személynek lesz szerencséje, akinek az utolsó megmaradt nem repedt tojása van. Húsvét vasárnapja az ünnepek ideje, és az emberek egész éjjel esznek, beszélgetnek vagy táncolnak. Világszerte számos ortodox katolikus egyház, köztük a görög és az orosz ortodox egyház, a húsvéti időszakban húsvéti liturgiákat tart a Julián-naptár szerint. A családok egyesülnek és csatlakoznak az ortodox húsvéti tevékenységekhez, ünnepségekhez és hagyományokhoz.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése